Öröklés több országot érintő hagyaték esetén

Melyik ország jár el

Uniós öröklési ügyekben rendszerint annak az uniós országnak a hatósága – gyakran bírósága vagy közjegyzője – jár el, ahol az örökhagyó a halála előtt utoljára élt. Ez a hatóság az esetek túlnyomó többségében a saját nemzeti joga szerint rendezi a hagyatékot.

A jog megválasztása

• Az örökhagyó dönthet úgy, hogy a hagyatékára az állampolgársága szerinti ország jogát alkalmazzák, akkor is, ha ez az ország nem tagja az Európai Uniónak.
• Akinek több állampolgársága van, bármelyik országát választhatja.
• A választást egyértelműen kell megfogalmazni, végrendeletben vagy külön nyilatkozatban.
• A végrendelet, illetve a nyilatkozat akkor érvényes, ha megfelel az utolsó lakóhely szerinti uniós ország vagy a választott, állampolgárság szerinti ország előírásainak.

Mikor nem veszik figyelembe a választást

• Az uniós öröklési szabályok Dániára és Írországra nem vonatkoznak. Ha az örökösök ezen országok hatóságához fordulnak, az örökhagyó jogválasztását nem lehet figyelembe venni. Dán és ír állampolgárok viszont választhatják a saját országuk jogát, ha az ügyben másik uniós ország jár el.
• Az eljáró ország hatósága megtagadhatja a választott jog egyes rendelkezéseinek alkalmazását, ha azok ellentétesek az ország közrendjével. Ilyen például, ha a szabály nemük alapján, vagy aszerint tesz különbséget az örökösök között, hogy házasságból születtek-e.

Mit szabályoz az alkalmazandó jog

Az alkalmazandó nemzeti jog a teljes hagyatékra érvényes, akármelyik országban van, és akár ingóság (például autó, bankszámla), akár ingatlan. Ez határozza meg:

• kik örökölnek (házastárs, élettárs, gyermekek, szülők);
• ki lehet-e tagadni valamelyik családtagot;
• jár-e valakinek kötelesrész;
• az életében adott ajándékokat be kell-e számítani a hagyatékba;
• hogyan száll át a tulajdonjog az örökösökre;
• milyen jogai vannak az örökösöknek, a végrendeleti végrehajtónak és a hagyatéki gondnoknak;
• ki felel az örökhagyó adósságaiért;
• hogyan osztják fel a hagyatékot.

Amire az uniós szabályok nem terjednek ki

Az uniós öröklési jog nem dönti el, melyik hatóság jár el, és milyen jogot kell alkalmazni a következő kérdésekben:

• az örökösök által fizetendő örökösödési adó;
• az örökhagyó családi állapota, például hogy ki volt az utolsó házastársa;
• a házastársi vagy a bejegyzett élettársi vagyonközösség megosztása;
• társasági jogi kérdések, például a cégben lévő részesedés sorsa.

Példa

Brian ír állampolgár, aki nyugdíjasként Franciaországba költözött, házat vett, és több mint nyolc éve ott él; az utóbbi öt évben élettársával, Annával. Mivel utoljára Franciaországban élt, az öröklését alapesetben a francia jog szabályozná, beleértve a gyermekek kötelesrészét és azt is, mire tarthat igényt Anna. Az ír jog nagyobb szabadságot ad az örökhagyónak, ezért Brian a végrendeletében úgy rendelkezik, hogy a hagyatékára az ír jogot kell alkalmazni, és franciaországi ingóságait Annára hagyja.

Tudnivalók

Az egyes uniós országok öröklési szabályairól és az örökösödési adóról az Európa Önökért portál országonként ad tájékoztatást.

Hivatalos források

• europa.eu

Az útmutató a fenti hivatalos oldalak alapján készült, utolsó ellenőrzés: 2026. november 11. A díjak és a feltételek változhatnak, ügyintézés előtt érdemes a hivatalos oldalon ellenőrizni őket.